MOME,
avagy életem egyik csalódása
Egy októberi nap volt, 2013-at írtunk.Életemben először hallottam a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről és bevallom, nagyon megtetszettek a róla szóló infók, az a varázsvilág, amibe betekintést nyerhettem röpke pillanatokig. Elmentem a nyílt napra és minden kétséget kizárva elhatároztam: jelentkezem ide.
Különleges pillanat volt, amikor egy személy arról tartott előadást, hogy ne hallgassunk a pletykákra, miszerint csak azokat veszik fel, akiknek valami ismertségük van arrafelé.
Azt is mondta: ,, Itt csak a tehetség számít."
Időrendben felgyorsulva írom a történteket. Megkaptuk a feladatot március elején.
Én, a textiltervező szakra nyújtottam be a jelentkezésem és nehéznek tűnő feladatot kaptam:
1. textilzsebkendőket kellett hajtogatni és díszíteni, a formai átalakulást figyelembe véve
2. egy kulturális értéket hordozó tárgyat kellett két A2-es méretű papíron ábrázolni, elemezni formára, anyagra,színre stb... és A2-es mappába kell beadni.
Gondoltam, ez igen! Ez a feladat valóban a kreativitásunkról ad képet!
Április 22. napja volt a határidő, amikor is az egyetem A épületén kellett leadni fél 9-től 11-ig, és 16-18 óra között már el lehetett vinni.
Meglepődtem, milyen hamar eldöntik a több száz pályamű közül, melyik az, amelyik készítője méltó a továbbjutásra, de tudtam: biztos jó döntést hoznak.
Rengeteget dolgoztam a pályamunkámon. Olyan kérdések merültek fel, amelyek addig alapvetőnek tűntek.
Például, a ruha tárgy? Mi a tárgy? Mi az a kultúra?
Mi az,hogy formai átalakulás?
Emlékszem, egyszer a buszon hazafelé egy banánra jegyzeteltem a hajtogatás trükkjeit és a díszítő elemek fajtáit!
Elkértem az origamis könyvét az unokatestvéremnek!
És mekkorát áztunk,ahogy mi, ,,kis" vidékiek átvágtuk magunkat a pesti tömegközlekedés vívmányain!
Mennyi éjszaka,mennyi forgolódás!
De úgy éreztem megérte. Április 21-én alig vártam a leadást,aztán 23-án csillogó szemekkel mentünk egy koleszos társam,Melvi és én a gazdaságira, hogy megnézzük a TEX186 (tudniillik, ez volt a számom) plusz vagy mínusz! Megfelelt, vagy sem.
Csalódnom kellett.
Mínusz.
-
És itt ugrik a majom a vízbe...
Láttam munkákat a leadáskor. Egy lánynak 4 db ugyanolyan textilzsebkendője volt például.
Olyan munkát láttam, ami fél órámba került volna!
És mííínusz?!
Semmi indok?
Hát mi döntötte el?
Erre keresem én a választ.
Igazak a pletykák? Művészeti egyetemen a protekció a számít? És a pénz?
Azért készítettem ezt a cikket, mert szeretném tudni az indokot, keresem a választ.
Én elégedett vagyok azzal, amit készítettem.
Fel akarok lebbezni.
Íme, a munkák.
Mellesleg a textilzsebkendőkhöz mellékeltem a borítókét.
A borítékban egy levél áll, mely megmagyarázza az átalakulást.
Hogy hogyan lesz téli zsebkendővirágból tavaszi,abból nyári, és végül hogyan hervad el.
La fleur de la clarté-nek neveztem el, vagyis a tisztaság virágának.
Üdv:
Klári
,, arcom víg a bánat idejében, mert nem akarom, hogy sajnáljanak"
U.I.: EGYES KÉPEK LASSAN TÖLTENEK BE
kattintsatok a négyzetekre amennyiben nem töltenek be!
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKedves Klári!
VálaszTörlésAzt írtad, hogy válaszokat keresel, és szeretnéd tudni az indokot. Nem tanítok ott, de elmondom a véleményem, hátha segít kicsit közelebb kerülni a válaszhoz.
Én is művészeti egyetemre járok, teljesen átlagos fizetésű szülőkkel és protekció nélkül jutottam be "kis vidéki" létemre. :) Mappaleadás előtt egy ott tanuló ismerősömmel beszélgettem aki adott néhány tippet, hogy melyik tanár mire "harap rá" egy interjú folyamán, de ennyi. Nem fizettem le senkit, nem dolgozik az egyetemen egy rokonom sem. Nincs nagyobb korrupció ott sem, mint egyéb iskolákban...
A lány akinél a 4 ugyanolyan zsebkendőt láttad, lehet hogy ugyanúgy mínuszt kapott mint te, ezt nem veheted viszonyítási pontnak, hacsak nem tudod az ő eredményét is, és szerintem a formai átalakulásnál nem ilyen jellegűre gondoltak. Attól, hogy rajzolsz rá lovacskákat és rávarrsz néhány gombot...
És kedves, hogy mellékeltél hozzá levelet, de egy designtárgynak el kell adnia magát minden magyarázat nélkül. A pontos fizikai megjelenése kell legyen annak a gondolatnak amit ki akarsz fejezni vele.
A kulturális értéket hordozó tárgy pedig A fehérnemű ??? !!! ???
Egy gyufa, egy szobor, egy papírhajó, egy analóg fényképezőgép, majdnem minden jobb lett volna talán. A rajzon a két alaknak NINCS FEJE, se lába és ami le van rajzolva belőlük az anatómiailag erősen megkérdőjelezhető, a papír pedig gyűrött... Felvételire nem lehet több helyen is megtört papírt beadni. A témaválasztás szerintem indokolatlan és túl általános... ha még azt mondod, hogy csinálsz egy ruhatörténeti kutatást, és kiválasztod, hogy nah a 19 sz. első felében mi volt a divat, azt mondom, hogy talán... De textil szakra pont egy ilyet vinni nem igazán szerencsés, itt azt kell megmutatnod, hogy mennyire szerteágazó az érdeklődési köröd.
Véleményem szerint nem érdemes fellebbezni, csak időt, energiát és pénzt pazarolsz vele...
Hogyha élvezed ezt, akkor csináld hobbiként, de ha komolyan ezzel akarsz foglalkozni, akkor vedd is komolyan! El kell menni rajziskolába, tanulni kell anatómiát, sokat kell modellezni papírból, anyagból, mindenből, folyamatosan pörgetni kell az ötleteket úgy, hogy mellette az a rajzi tudás is meglegyen amivel le tudod képezni igényesen és pontosan a gondolataidat!
Hajrá :)
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésNem akarlak bántani, de ezt be se mertem volna adni a helyedben. Teljesen egyetértek "Lidi a pöttyös" véleményével,sőt kiegészíteném. A rajzok kompozíciója egyáltalán nem megfelelő, ahogy a rajztudásod sem. Ha eddig nem tanultál rajzolni (gondolom nem) akkor tényleg kezdd el minél hamarabb ha ezen a pályán valaha is érvényesülni akarsz. A zsebkendős projekthez annyit fűznék, hogy valóban nem elég kifejező, követhetetlen és nem mellesleg (számomra) esztétikailag is kifogásolható. Én ugyan nem járok a MOME-re pedig nagyon szerettem volna, csak pont ezek a pletykák elijesztettek. Mondjuk ezek után elgondolkozom rajta újra, hogy megprobáljam. Ha sok ilyen felkészültségű jelentkező van, még be is kerülhetek. Ne haragudj, ez csak az őszinte véleményem, és vagy te vagy a hibás mert nem vetted elég komolyan, vagy ez nem a te pályád. Fölösleges a felháborodásod, ezt a munkát látva még én is kapásból nemmel szavaztam volna.
VálaszTörlésKedves Klári,
VálaszTörlésérdemes meghallgatni, sőt, megfogadni Lidi, a pöttyös tanácsait, mert abszolút helytállóak! :) A magam részéről csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy nem lehetetlen bekerülni a MOMÉra se, nekem is sikerült elsőre, protekció nélkül. És nem azért, mert én vagyok Coco reinkarnációja, ó hidd el, rengeteg munkám van benne. Elhiszem, hogy Neked is és most biztos nagyon bánt a kudarc, de próbáld egy kicsit másik szemszögből nézni, avagy: nem mit rontottál el, hanem hogy hogy lehettél volna még jobb? Mert MINDIG van hová fejlődni. Akár önállóan, akár segítséggel, de mindig van feljebb. Mivel bent vagyok a "rendszerben", annyi tanáccsal tudok szolgálni, hogy ha szeretnél a jövőben is ezzel foglalkozni és újra megpróbálni a jelentkezést, készülj fel SOKKAL alaposabban. Rajzilag egy év alatt fényévnyit lehet fejlődni egy jó tanár segítségével (mert igen, nem bántásból, de ilyen színvonalú rajzzal művészeti szakközép harmadik osztályában sem sűrűn találkozni már. Akár egy Barcsay könyv felütésével is nagyokat lehet fejlődni. Ismét csak tapasztalatból beszélek. Az öt éves képzés utolsó másfél évében kétszer annyit fejlődtem, mint előtte összesen, ergo megint csak nem azért sikerült bejutnom, mert annyira zseni vagyok ;))
Emellett, ahogy szintén Lidi írta, témájában is gyengék a munkáid. A MOME amúgy is rá van izgulva a formaváltás témájára, de ha szétnézel akármi design oldalon, ezernyi inspirációt találhatsz ebben a témában. Maguknak a zsebkendőknek kellett volna változniuk. Akár úgy, hogy összehajtott állapotukban teljesen egyformának látszódnak és csak őket megmozgatva nyilvánul meg a bennük lévő különbség (nem ismerem a lányt, aki a 4 egyformát csinálta, de pl el tudom képzelni, hogy nála ez volt a trükk). És a fehérnemű igen, elég... erm, buta. Bugyik? Akkor ha legalább valami igazán ütős példákat dolgoztál volna fel, de így olyan esetlen, hogy fáj. Ne vedd a szívedre a szavaim, abszolút bántás nélkül írom azokat. Nem tudom, eddigi életed során mennyi közöd volt a divathoz és a textiltervezéshez, de egy kis alázat rengeteget tud segíteni ;) A dolgok elfogadásában is. Őszintén szólva, ha ezzel tovább jutottál volna, erőteljesen kétségbe vonnám az oktatóim elmeállapotát vagy pedig azt, hogy ennyire gyenge volt-e most az eresztés. Mert igen, csak a legjobbak jutnak be. De simán lehetsz az, ha akarsz. Lehet eddig azt hitted, a környezeted hatására, hogy az vagy és sajnálatos módon elbizakodtad magad, de akkor ez szolgáljon tanulságos leckeként :) A fellebezéshez annyi, hogy remélhetőleg udvarias és kedves levelet írtál, mert a MOME nem csípi a számonkérést és követelőzést. Szakmai alázat, újfent.
Minden jót és fel a fejjel, elő a papírral! Üdv, Tally
Szia, én is az egyetemre járok, grafika szakra, de nem hiszem, hogy nagy különbség lenne a felvételi követelményeket illetően. Engem is másodjára vettek fel, de előtte, és közben 3 évig jártam rajziskolába klasszikus rajzot tanulni. Ha aktuális ami a leírásban van, és tényleg 15 vagy, bőven van még időd egyetemre menni, sőt, dolgozz, tanulj előtte, készülj fel rendesen, addig is jelentkezz minden évben ha teheted, a tapasztalat sokat segít.
VálaszTörlésUi.: A fenti képen látható desszert nem pancake hanem cupcake. :)
Szia! Én is vidékről jöttem, én sem voltam protekciós, engem is felvettek a MOMÉra tavaly elsőre. Ugyan nem textiles vagyok, de azt tudom, mennyi munkát kell ebbe az egészbe belefektetni.. Mind előtte, mind utána. Fogadd meg kérlek az előttem szólók tanácsát, nem bántani akarnak, de ez az igazság. Egyelőre ez kevés. Viszont, amit írtál, hogy milyen kérdések merültek fel benned.. Ez nagyon jó dolog, és egy érdekes utazás kezdete! Szóval ne mérgelődj, hanem fejet fel, gyakorolni, készülni, és csak előre! :) Rengeteg kiváló tervező van, akik másodjára, harmadjára jutottak "csak" be. Ez nem vesz le semmit majd az értékedből. Ügyesen. :)
VálaszTörlésEsetleg minden olyan érdeklődőnek, aki képet szeretne kapni, mit csinálunk és milyen színvonalon, szinten, érdemes lehet bejönni a félévenként megejtett kiértékelésünkhöz kapcsolódó kiállításra (: Késő délutánonként már nem tart a kiértékelés és szabadon lehet nézelődni a termekben, most május 12.-étől indul a banzáj ;)
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésÉn animáció szakos vagyok MOMÉN, idén részt vettem a felvételiztetésben is demonstrátorként, ugyan a média intézet tagjaként, de szerintem az egész egyetemre jellemző, hogy a felvételi eljárás első fordulója valóban anonim módon történik és valóban, csak a leadott munkák minősége szabja meg, hogy tovább jutsz e vagy sem. Ahogy régebben a saját munkáimmal kapcsolatban én is, tévesen ítéltem meg a saját tehetségem szintjét és csak harmadjára vettek fel. Azt javaslom neked is, hogy ne az egyetemet hibáztasd a döntésük miatt, hanem mérd fel a saját skilljeidet, és annak fényében próbálj fejlődni. Nem egyszerű művelet ez és gyakran évekbe telik, de ha kitartó vagy a befektetett energia biztos meghozza a hatását.
Kedves Emberek!
VálaszTörlésNagyon hálás vagyok,amiért véleményt adtatok a bejegyzésemről.
Kezdetben,mikor láttam mennyi kommentár érkezett megijedtem a történettől,
de senki nem bántott meg itt.
Ráébredtem arra, hogy valóban sokat kell még fejlődnöm és ha ennek ez az ára:
hogy az egómból sokat le kell faragni,hát legyen
Elmentem a MOME-ra 25.-én és beszéltem a tanárokkal.
Hát, csúnyán leszedték a fejem,de megérdemeltem.
Köszönöm.
A MOME klassz hely lehet.
Csalódtam magamban... de örülök ennek.
Mellesleg,ha ezt olvassa valamelyk momés tanár:
hazafele sétálva egy kocsis 2m-es szutykos,benzines utcavízzel fröcskölt le.
De nevettem rajta: megérdemeltem!
Büszke vagyok az embertársaimra. Tényleg.
A művészeti egyetemek felvételije után nem szabad megsértődni. Engem színmű második fordulója után penderítettek ki, de rájöttem nem is akarok színész lenni. Amit a munkáiddal kapcsolatban mondanék: mindig azt nézd, hogy amit csinálsz, azt Te otthon nézegetnéd-e, kitennéd-e a polcra, használd-e napi szinten? Legyél tisztában a műveid értékével, és közben folyamatosan tanulj, ásd bele magad a kapcsolódó témákba!
VálaszTörlés